1973-ra Frank Nashworthy Cadiallac kerekei elhozt�k a deszk�z�s m�sodik f�nykor�t. Az olyan gy�rt�k, mint a Bennett �s a Tracker elkezdtek olyan kerekeket gy�rtani, amelyek kifejezetten g�rdeszk�khoz k�sz�ltek. Term�szetesen a deszk�kat k�sz�t� c�gek is azonnal munk�hoz l�ttak �s a piacot semmi perc alatt el�rasztott�k �j term�kekkel �s �tlekkel. 1975-ben a Road Rider kihozta a prec�zi�s csap�gyakat, ami az el�z� �vtizedekhez k�pest szint�n hatalmas �j�t�st jelentett. Fanatikusok milli�i kezdt�k el a szlalom, downhill �s freestyle deszk�z�st nyomatni. A SkateBoarder Magazine-t fel�lesztett�k, de ezen k�v�l hamarosan �jabb magazinok is megjelentek, rem�lve, hogy kihas�thatnak maguknak egy szeletet az �jj��led� deszk�z�s tort�j�b�l. Bruce Logan, Russ Howell, Stacy Peralta, Gregg Weaver; csup�n n�h�ny n�v azok k�z�l, akikkel akkoriban tele voltak ezek a magazinok. A sport �jra lend�letbe j�tt �s �gy t�nt, soha nem akar meg�llni.

Az els� szabadt�ri skateparkot 1976-ban �p�tett�k fel Florid�ban. Ezt persze hamarosan t�bb sz�z k�vette, eg�sz �szak-Amerik�ban. A deszk�z�s pedig a v�zszintesb�l elkezdett a f�gg�leges fel� kacsingatni, a szlalom �s a freestyle kezdett vesz�teni n�pszer�s�g�b�l. A deszk�k kin�zete is megv�ltozott, a kor�bban 15-17 centi sz�les deszk�kat kezdt�k felv�ltani a 22-23 centisek. Ez a v�ltoztat�s nagyban n�velte a stabilit�st. A legh�resebb deszk�sok ekkoriban Tony Alva, Jay Adams �s Tom 'Wally' Inoyoue voltak. Wes Humpston �s Jim Muir voltak az els�k, akik a k�l�nb�z� grafik�kkal ell�tott deszk�k els� sikeres gener�ci�j�t forgalomba hozt�k, Dogtown m�rkan�v alatt. Nem sokkal ezut�n m�r szinte az �sszes gy�r kiakn�zta a grafik�ban rejl� lehet�s�geket.

1978-ban Alan Gelfand kital�lta az 'ollie'-t �s ezzel a deszk�z�st a k�vetkez� szintre emelte. A freestyle gy�kerei akkor kezdtek kialakulni, amikor a deszk�sok a f�gg�leges tr�kk�ket flatlandbe vitt�k �t. A deszk�s kult�ra elkezdett keveredni a punkkal �s az �jhull�mos zen�kkel. A deszk�kon k�l�nf�le kopony�k k�pei kezdtek megjelenni, k�sz�nhet�en a Powell Corporation-n�l dolgoz� Vernon Courtland Johnson alkot�i zsenij�nek.

A skateprakok biztos�t�sa azonban kezdett meginogni, hiszen nagyon hamar felmer�lt a felel�ss�g k�rd�se, azaz, hogy ki� a felel�ss�g, ha valaki megs�r�l, net�n meghal egy ilyen parkban. A skatepark biztos�t�s olyan dr�ga volt, hogy a legt�bb tulajnak nem volt r� p�nze, �gyhogy becsukta a kapukat �s h�vta a bulld�zereket. Az 1980-as �vek v�g�re a deszk�z�s meg�lte m�sodik buk�s�t, ism�t tetemes vesztes�geket okozva az ebbe a sportba inveszt�l� c�geknek. Ahogyan a BMX kezdett egyre nagyobb teret h�d�tani, a SkateBoarder Magazine-b�l pedig Action Now lett, egyre t�bb deszk�s hagyta abba ezt a sportot. A deszk�z�s �jra a f�ld al� k�lt�z�tt, undergroundk�nt �lt tov�bb. Csup�n egy hardcore k�l�n�tm�ny tartott ki a sport mellett, �k voltak azok, akik f�lcs�veket �s r�mp�kat kezdtek �p�teni a h�ts�udvarban. K�zben szinte az �sszes skatepark bez�rt.

1981-ben a Thrasher Magazine elkezdett deszk�s h�reket k�z�lni, hogy a kem�ny magot, akik m�g mindig kitartottak a sport mellett, kiszolg�lja inform�ci�val. B�r tartottak versenyeket, nagyon kevesen l�togatt�k ezeket, a p�nzd�jak pedig m�g csek�lyebbek voltak. 1982-ben Tony Hawk megnyerte els� verseny�t a Del Mar Skate Ranch-on. 1983-ra az olyan gy�rt�k, mint a Santa Cruz, a Powell Peralta �s a Tracker �gy �rezt�k, a deszk�z�s tal�n ism�t fellend�l�ben van. M�g ugyanabban az �vben bel�pett a k�pbe a Transworld Skateboarding is.